2017.05.25. Malaga, Spanyolország

(Pár kép még 2014 szeptemberében készült, ahogy az élmények egy része is akkorról származik)

Ismét biciklire kapok és elindulok a belváros felé. Mivel már jártam itt 2014-ben a Disney Magickel, ezért nem megyek be a várba, hanem inkább egy távolabbi domb felé veszem az irányt, hogy a kilátásban gyönyörködhessek. Volt egy olyan tervem, hogy Alhambráig elbiciklizek de a több mint egy órás autóút, a hegyek na meg az, hogy hónapokkal előtte kell jegyet foglalni kellő visszatartó erő volt. A domb lábához érve bekapcsolom a GPS-t, biztató.

Szerpentin

Neki is indulok, a helyiek csodálkozva néznek. Megszokhatták már ugyan a kerékpárosokat, de valószínűleg csak a profik járnak erre, olyat ritkán látnak, aki trikóban, halásznadrágban, a csomagtartóra szíjazott hátizsákkal és a nyakában egy fényképezőgéppel szuszog felfelé. Lassan kifogy az egyre keskenyedő út a lábam alól, a burkolat is egyre rosszabb minőségű, csak a meredeksége marad meg, pár helyen inkább leszállok és tolom. NEM 16 perc volt az út.

Az út állapota

Ekkora már kikoptak a házak, csak egy markológép dolgozgat valamit manana-manana tempóban. A panoráma természetesen most is pazar.

Malaga panoráma

Kilihegem magam, kicsit üldögélek egy árnyékos fa alatt, majd legurulok a városba. Megállok egy supermercado-nál, megveszem az elmaradhatatlan zumo de naranja-t. Egy parókia kertjében el is fogyasztom. A katolikus egyház változatlanul nagyot megy egyébként Spanyolországban.

Parókia

A katedrális is csodálatos, nem sajnálták a díszeket.

Katedrális

Az az igazság, hogy minden városban van egy gyönyörű templom, ma már nem nagyon nézek utána, mitől nagyszerű, legfeljebb a különleges helyeken. Itt is csak megcsodálom inkább a faragásokat,

Fafaragás

az ólomüveg ablakokat és a barokk orgonát. Találós kérdés: tudja-e valaki, mik azok az előremeredő puskacső szerű izék a hangszer alsó harmadában?

A katedrális orgonája

A vár mellett elhaladva

Malaga vár

érek be a központba. Természetesen az elmaradhatatlan román tangóharmonikás koldus ott ül a vár tövében és ugyanazt a három dalt nyúzza, mint mindegyik: Párizs ege alatt, Duna hullámain keringő és a La Cumparsíta. Nekik nem adok pénzt, mindig helyieket keresek.

A szokásos román harmonikás

Amit mindenképp a spanyolok javára írok, hogy iszonyú ügyesen helyezik el a legváltozatosabb köztéri szobraikat. Megtalálhatók a zsánerszobrok,

A halászfiú szobra

A kissé érthetetlen avantgárd

Érdekes szobor

és az információs táblának is beillő.

Útjelző tábla

Az egyik úri étteremben egy pianínót veszek észre.

Étterem pianínóval

Ha majd megöregszem és le akarok telepedni valahol, itt teszem meg a Costa del Sol vidékén és bejárok ebbe az étterembe esténként zongorázni. Délután meg majd az unokáknak mesélek, hogy milyen volt mikor nagyapa kalózokkal harcolt a Karib-tengeren.

Egy szuvenírboltban képeslapokat veszek. Csak olyan helyen érdemes képeslapot venni, ahol bélyeget is árulnak, különben értékes félórák mennek el posta keresgélésével és sorban állással (innen is csókoltatom a hellén postát, mely rengeteg időmet rabolta el, ráadásul a lapok is majd' egy hónap csúszással érkeztek meg). Itt van bélyeg, mikor mondom hogy a la Húngria, Budapest, az eladónő visszakérdez, Húngria? Mondom igen, soy húngaro. Aszongya, akkor beszéljünk magyarul. Itt él a családjával, pár perc múlva már a telefonban oktatja ki a fiát, hogyan vegyen át árut. Nagyon kedves és művelt, a betérőket rutinosan a saját anyanyelvükön, angolul, spanyolul vagy franciául szólítja meg. Pár percet elbeszélgetünk aztán továbbállok. Most még nem fedik árnyékolók a utcákat, mint majd a forró szeptemberben teszik.

Hőség ellen árnyékolt utcák

Egyébként is mindent megtesznek hogy a nagy melegben élhetőbbé tegyék a várost és nem amerikai módon a mindenütt jelenlévő légkondicionálóval, hanem rengeteg fával, parkkal, bokrokkal, kis tavacskákkal,

Mindenhol parkok

melyeket rendesen karban is tartanak. Ez a furcsa törzsű fa mi lehet?

Furcsa törzsű fa

Ahol csak lehet, fasorok bólogatnak, a városházánál,

Városháza

vagy az óceánra néző szállodasor előtti sétányon,

Tele van ilyennel

vagy akár a strandon.

Malagueta

A strand isteni, a homokot pálmafás ligetecskék és sombreros-nyugágyas pihenőhelyek teszik élhetővé.

Vamos a la playa

Sajnos a kifőzdében elhagytam a háromszáz forintos tízéves baseballsapkámat és nagyon tűz a nap – ami a parádézó hagyományőrzőket nem zavarja –

Parádé

így a világítótornyot megkerülve

Világítótorony

visszakotrok a hajóra. Este jó a buli, sorban játszom a tangókat és a paso doblékat. Ollé!

A Silver Cloud Malagában