vízizene

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Cloud fedélzetén. Az út Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

Friss topikok

  • rgranc: Az az igazság hogy nem igazán szoktam hozzászólni, de ismét nagyon jó képek és írás, nagyon köszö... (2017.06.24. 19:14) 2017.06.08. Honfleur
  • A Tengerész: Amúgy mi ez a lazaság? Látom a Silver Cloud már Koppenhágában van, semmi beszámoló? ( nézve a tová... (2017.06.16. 08:15) 2017.05.31. La Coruna
  • A Tengerész: Szia Balázs! Azért irigylem a román kollégát a "La Cumparsita" nekem még arrébb van, de talán mire... (2017.06.16. 07:35) 2017.05.25. Malaga, Spanyolország
  • A Tengerész: "Aztán csak ültem a parton, bámultam a vizet, a turistahajókat, rágcsáltam a kenyeret és a kolbász... (2017.06.12. 23:11) 2017.05.24. Cartagena, Spanyolország
  • deckard_r: Pedig gyanús, hogy az US Delaware-ről van szó... A nagyon barátságos társasági jogrendszere (és al... (2017.05.31. 15:13) 2017. április 22. Marmaris

Linkblog

Megint vízen vagyok. Az angol hajók után most az Disney Dream fedélzetén. Az út a Bahamák három kikötője közt vezet: Port Canaveral USA - Nassau, Bahamák - Castaway Cay, a Disney magánszigete. Esténként a koktélbárban vagy az ártiumban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

AZ ÚTVONAL

Hogy merre járok, http://disneycruise.disney.go.com/ships-activities/ships/dream/ oldalon jelenik meg

2017.05.27. Cadiz

2017.06.15. 18:23 :: Kis ember

Cadiz nagy kedvencem. Már írtam, egyetemi város, tehát tele van fiatallal és élettel, nincs átmenő forgalom, az utcák keskenyek és az autók szinte ki vannak tiltva a belvárosból. Ezért aztán élhető, látványos, barátságos és emberi. A legtöbb helyen nincs külön úttest és járda, hanem egy szintben van minden, így nincs az az érzése az embernek, hogy szűk helyre van beszorítva. Ha nagy ritkán mégis jön egy kocsi, lassan hajt és van időnk félrehúzódni egymás útjából.

 

nincs_uttest.jpg

Nincs járda

 

A házak gyönyörűen karbantartva, a lépcsőházak és a belső udvarok a megunhatatlan csempével kirakva.

 

tipikus_lepcsohaz.jpg

Tipikus lépcsőház

 

belso_udvar_csempekkel.jpg

Belső udvar csempékkel

 

Cadiz érdekes formájából adódóan – csak egy földnyelv köti össze a szárazfölddel és szinte tökéletes hatszög alakja van – minden út a katedrálishoz vezet.

 

katedralis_a_tenger_felol.jpg

Katedrális a tenger felől

 

A katedrális körül a fő téren zajlik az élet; a flamenco táncosok éppen szünetet tartanak, az egyik nő sminkjét igazgatják a templom lépcsőjén.

 

flamenco_tancos_piehoje.jpg

Flamenco táncos pihenője

 

Rengeteg gyerek szaladgál, köztük nem egy nagyon szépen felöltözve. A fiúk elegánsak, a lányok menyasszonyi ruhában, fakereszttel. Biztos valami ünnep készül, csak nem bérmálkozás?

 

menyasszonynak_oltozott_kislanyok_1.jpg

Menyasszonynak öltözött kislányok 1.

 

menyasszonynak_oltozott_kislanyok_2.jpg

Menyasszonynak öltözött kislányok 2.

 

elegans_kisfiu.jpg

Elegáns kisfiú

 

(Engedtessék meg, hogy kicsit kiakadjak. Szerencsés vagyok, mert annak idején a fényképezőgépemhez vettem egy 70-300-as lencsét, így viszonylag távolról is tudok portréjellegű képet készíteni. Természetesen semmiféle szexuális tartalommal nem bírnak a fenti képek: hogyan is lehetne, hiszen számomra – amellett, hogy ezek éretlen gyerekek – a dokumentálás a lényeg. Mégis óvatosan fényképeztem, hiszen amilyen idióta világban élünk, bármikor meggyanúsíthattak volna pedofíliával, mint azt oly gyakran olvassuk az amerikai hírekben. Én különösen ki vagyok erre tanítva három év Disney-s munka után, ahol még az is szabályozva van, hogy nem szállunk be a liftbe, melyben csak gyerek utazik és ha elvész egy lurkó, akkor minimum ketten kell visszakísérni, hogy legyen tanú. Szerencsére a spanyolok még nem tartanak itt, de ez akkor is elkeserítő.)

 

katedralis.jpg

Katedrális

 

Mindezt a szemben lévő ház ablakából idősebb ember figyeli.

 

oreg_az_ablakban.jpg

Öreg az ablakban

 

Bár elhatároztam, hogy csak a szokásos pan-churiso-zumo de naranja ebédemre költök, betévedek egy cipőboltba, melyen hatalmas tábla hirdeti: „Rebajas”, azaz leértékelés. Valóban remek cipők vannak, 25 euróért beszerzek egy kora őszi bőrcipőt (Hecho en Espana), jól fog az még jönni fenn a magas Északon, a norvég fjordok között vagy Murmanszkban. Aztán csak bambulok, szagolom az édes virágokat, arcomat a szélbe fordítom és élvezem az óceán felől fújó langyos szelet. Innen már csak felfelé megyünk, ki kell élvezni a meleget.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://vizizene.blog.hu/api/trackback/id/tr9112598569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.