A mai nap nagyon jó volt. Igaz, hogy gázolaj-szagra ébredtem megint, de sebaj. Nem tudom, mit csináljak, már voltam mindenkinél, a szobaszerviz-irodán, kétszer szóltam a kabinszolgának, és ma mikor szobavizit volt (kb. kéthetente egyszer), nagy betűkkel kiírtam az ajtóra. Rettenetesen idegesítő és nem csak nálam van, hanem az utasok is panaszkodtak. Csak ők ki tudják nyitni az ablakot, én meg nem.
Utána bőséges reggeli, majd irány Barcelona!
Szerencsére az ingázó busznál osztogattak térképet, így nagy kalandba vágtam: metróztam! Tök jó volt, ellenőr sehol, hanem egy beléptetőkapun kell bemenni, csak akkor tudsz, ha van jegyed vagy bérleted, megveszed egy automatánál (1, 30 Euro a jegy, és annyit vagy vele a föld alatt, amennyit akarsz) és a kapunál lévő készülékbe bedugod. Akkor kinyitja a kaput és be lehet menni. A metró kényelmes és gyors, a belvárosban sűrűn jár, kijjebb nem tudom. Elmentem a Sagrada Familiához, már elég régóta építik (sajnos ilyen drágán nem barátom a gugli)és még sokára lesz kész, de már most is monumentális. Olyan tömeg állt, hogy nem volt kedvem azt a fál órát végig állni, aztán bent a nagy tömegben tolongani egy félkész templom belsejénél, inkább csak kívülről néztem meg. Monumentális, és részleteiben is érdekes, jópár képet készítettem. Utána visszafelé már sétáltam, hogy lássak is valamit Barcelonából, ne csak a turistaösvényeket. Kb. egy órán át tartott, míg visszaértem oda, ahonnan elindultam. Tulajdonképpen semmi különlegeset nem láttam, iszonyúnagy város, rengeteg turista. Persze, hiszen szilveszter lesz! Nekem abszolút nincs szilveszteri hangulatom, valószínűleg az is közrejátszik, hogy 15 fok volt a városban és sütött egy darabig a nap. Ráadásul holnap éjfélkor dolgozom, fél egyig, majd játszhatom a Gyertyafény keringőt.
Lottóárus
Mi a másik irányba megyünk, Kolumbusz úr!
Azon az útvonalon, ahol a turisták mászkálnak, sok-sok mutatványos van, ilyen mozdulatlan-emberek, beöltözve törpének, tündérnek, lovagnak. Volt egy, amelyikről nem tudtam eldönteni, mit akar, csak két lábat láttam egy dobozból kilógni, meg egy tölcsért, amibe a pénzt lehet dobni. Vártam egy darabig, de aztán nem dobott senki pénzt, én meg eluntam. Viszont volt egy nagyon jó fej fickó, az eltakarta a fejét és az egyik kezére egy kasírozottkoponyát húzott, úgy magyarázott, meg ijesztegetett. Mivel nem sokkal előtte vettem végre csokit, gondoltam megtréfálom, és adtam neki egy szelet Kinder-rudacskát. Hiszen a szájával nem tud enni, hiába nyitogatja, az csak a keze. Megköszönte, aztán elkezdett velem játszani, puszit adott a kéz-szájával, meg ilyenek, de én óvatos voltam, mert mindenkit megijesztett.
Holnap megint Barcelona, overnight van.
