vízizene

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Wind fedélzetén. Az út a Karib-tengeren és Dél-Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

Friss topikok

  • tömjénzsolti: Nagyszerű! Már régen hiányoltam az újabb útibeszámolókat és a csodálatosnál csodálatosabb fotókat.... (2018.07.29. 12:57) 2018.02.13. Fort-de-France, Martinique
  • tömjénzsolti: Érdekesek és informatívak a képek,jó a tájékoztató összekötő írás is, várom a folytatást. (2018.04.15. 10:32) Szentpétervár (3. rész)
  • Zsomatograf: Hello! Eltűnt a Szentpétervár 1. része. :-O Mondjuk a Feedly becachelte, így ott meg tudtam nézni... (2018.02.20. 08:42) Szentpétervár ízelítő
  • Kis ember: @luxusMátéslusszkulcs: Az útnak vége, de nemsokára jön a következő. És ígérem, hogy befejezem az ... (2018.01.24. 11:33) 2017.07.27. Visby, Gotland
  • Csöre: wow!Hűha!Hajjajjaj!Meg se tudok szólalni! És a ti hajótok "csak" olyan böhöm nagy volt??? Azért az... (2017.11.18. 15:18) 2012. december 17. Panama-csatorna

Linkblog

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Wind fedélzetén. Az út a Karib-tengeren és Dél-Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

AZ ÚTVONAL

Hogy merre járok, az https://www.icruise.com/ships/silversea-cruises-silver-wind-cruise-itineraries.html oldalon lehet megnézni

2010. augusztus 21. Madeira

2010.08.25. 11:23 :: Kis ember

2010. augusztus 21. Madeira

 

Mondom én, hogy valami gond volt itt az előző turnus alatt. A mostani ügyeleti beosztás kifejezetten remek: egyszer voltam ügyeletes Southamptonban délután, amikor amúgy is a hajón kellett lennem, mert muzsikáltam, egyszer pedig beosztottak Lisszabonra, mondván, ott már jártam. Én meg jól elcseréltem a lisszaboni délelőttömet egy vigo-beli délutánra egy kollégával és így mindenki jól járt. Ő azért, mert ki tud menni Vigoban is délután, én meg azért, mert délelőtt sokkal jobban szeretek kinn lenni. És ma, Madeirán szabadnapos voltam! Hurrá!

 

Nem mentem ki túl korán, hagytam, hogy az első ingajáratokkal elvonuljon a türelmetlenek hada (legtöbbször én is az vagyok...), csak fél tíz felé köszönt el tőlem a regisztráló automata . Sokáig szándékoztam kinn maradni, úgyhogy jól bereggeliztem, a pirítós mellé a kedvenc málnaturmixomból megittam vagy fél litert.

 

Funchal városában kötöttünk ki, ez a sziget legnagyobb települése. A belváros itt is a szokott módon apró kis kövekkel van kirakva, szerintem kész művészet ilyen egyenletesen beburkolni az utcát. A bakancsom talpának meg se kottyan, de mezítláb nem szívesen tapodnám.

 

 kutya a macskakövön

 

Szombat késő délelőtt lévén a piac már bezárt, csak a népviseletbe öltözött virágárusok kínálgatták az illatos és harsogóan színes virágaikat.

 

 tradicionális virágárus

 

Jó információs központjaik vannak a portugáloknak, itt is gyorsan megtudtam, amit szerettem volna: utolsó királyunk, IV. Károly sírját kerestem. Aki járatos a modern popzenében, az tudja, hogy őt elvitte a hajó Madeirára

(Bëlga: Királyok a házban)

 

Nos, tényleg itt volt, igaz, egy kicsit utazni kellett hozzá. Kedvenc járművem, a drótkötélpálya vitt fel a hegyre, 13 perc volt a menetidő, elég gyors tempóban. Innen már csak pár száz méter gyalog a Miasszonyunk temploma, ahol a Habsburg uralkodót eltemették.

 

 miasszonyunk templom

 

A templom előtti szobor engem Könyves Kálmánra emlékeztetett


 IV. Károly az utolsó király

 

Bent éppen esküvőre készültek, virágokkal díszítették az oltárt és a padokat. Az egyik mellékhajóban őrzik a koporsót, külön szentély van berendezve – nem utolsósorban azért, mert IV. Károlyt II. János Pál 2004-ben boldoggá avatta.

 

  IV Károly az utolsó király 2

 

Nem sokat élt szegény, 1887-ben született és 1922-ben meg is halt tüdőgyulladásban. Pont annyi idős volt, mint most én. Igaz, velem ellentétben ő másokon is uralkodott, két évig, 1916-18 között, aztán feleségével Zitával ide menekült.


 onnan meg az influenza...

 

Megadva a császárnak, ami a császáré, elindultam vissza, lefelé. A templomhoz vezető lépcsőn az indiánok a szokott pánsípos CD-jüket próbálták rásózni az emberekre. Eredeti latin-amerikai zene, mint például a Titanic vagy a Yesterday.

Csak tudnám mi a szövege annak, amit énekelnek?

 

 

A meredek úton a fő attrakcióba botlottam, fatalpú tobogánnal siklanak le az aszfalton a vállakozó kedvű turisták – persze két helyi markos legény kormányozza a furcsa járművet. Először előkészítik a szánkót


 tobogán, felkészülés

 

majd mehet a robogás! A kísérők a hosszú léc végén utaznak.

 

 tobogán, egyenes száguldás

 

Amikor kanyarba érnek, akkor kezdődik a kemény munka: a sokszor három embert is hordozó masszív tákolmányt a helyére rángatni

 

 tobogán, kanyarban kemény munka

 

Elkél a speciális, jól tapadó cipőtalp, az út felületét már sima fényesre koptatta a sok csúszkálás.


 tobogán, speciális cipők

 

Az ilyen programokkal nem csak az a baj, hogy meglehetősen drágán mérik, hanem inkább az a hihetetlen tömeg, amely türelmesen vár a sorára, hogy kipróbálhassa. Ahogy elnéztem, legalább egy-másfél órát kellett (volna) sorban állni, hogy pár percig élvezni lehessen a lesiklást. Mint régen a csehszlovák síterepeken, az embernek már lefagyott a lába, mire odakerült a csákányos felvonóhoz. Itt most ez a veszély nem fenyegetett, a Nap is elbújt egy szürkés felhő mögé, ideális városnéző idő volt. Inkább irány az óváros.

 

A drótkötélpályáról madártávlatból látszódik a város, kiemelkedik belőle a hajónk. Impozáns, bár nincs nyolc ágyúja és tizenhét vitorlája.

 

 az Oriana a magasból

 

Kedves, macskaköves szűk utcák, omladozó, festett vagy kerámiával kirakott házfalak, mellékjáratok, hol víz folyik, kis belső teraszok, lakott háztetők, éttermek egymás hegyén-hátán a köszönőemberrel, – itt órákig el lehet kószálni a szagok és a színek között.

 

 tipikus ház

 mellékjárat

 Toyota szalon

 pillantás a háztetőkre

 étteremutca vigéccel

 

Még megmásztam egy dombot, amelyben remek kis botanikus kert volt, mert a tetején áll Sissi szobra


 Sissi

 

 

Este lazítás, filmet néztem, leveleket írtam és végre levettem az órámat.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: madeira oriana bárzongorista vízizene pecsibalazs.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://vizizene.blog.hu/api/trackback/id/tr122246417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.