vízizene

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Wind fedélzetén. Az út a Karib-tengeren és Dél-Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

Friss topikok

  • tömjénzsolti: Nagyszerű! Már régen hiányoltam az újabb útibeszámolókat és a csodálatosnál csodálatosabb fotókat.... (2018.07.29. 12:57) 2018.02.13. Fort-de-France, Martinique
  • tömjénzsolti: Érdekesek és informatívak a képek,jó a tájékoztató összekötő írás is, várom a folytatást. (2018.04.15. 10:32) Szentpétervár (3. rész)
  • Zsomatograf: Hello! Eltűnt a Szentpétervár 1. része. :-O Mondjuk a Feedly becachelte, így ott meg tudtam nézni... (2018.02.20. 08:42) Szentpétervár ízelítő
  • Kis ember: @luxusMátéslusszkulcs: Az útnak vége, de nemsokára jön a következő. És ígérem, hogy befejezem az ... (2018.01.24. 11:33) 2017.07.27. Visby, Gotland
  • Csöre: wow!Hűha!Hajjajjaj!Meg se tudok szólalni! És a ti hajótok "csak" olyan böhöm nagy volt??? Azért az... (2017.11.18. 15:18) 2012. december 17. Panama-csatorna

Linkblog

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Wind fedélzetén. Az út a Karib-tengeren és Dél-Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

AZ ÚTVONAL

Hogy merre járok, az https://www.icruise.com/ships/silversea-cruises-silver-wind-cruise-itineraries.html oldalon lehet megnézni

2012. október 27. Ensenada, Mexikó

2013.04.29. 11:29 :: Kis ember

Ensenada kizárólag adminisztratív okok miatt került bele minden nyugati parti útba. A szabályok ugyanis előírják, hogy nemzetközi legénységgel hajózó társaságnak minden út során minimum egy nem amerikai kikötőt érintenie kell. Az Alaszkai úton ezért érintettük pár órára Victoriát, Kanadát s ezért hajóztunk le mindig San Franciscóból is Ensenadába, hogy azután visszamehessünk Los Angelesbe. Őrület, őrület, de van benne rendszer; ha nekik megéri, én nem bánom.

A négynapos út vissza az óceánon eseménytelenül telt. A hullámok végig szelíden ringatták a hajót. A magunkfajta „land-locked” (angol barátaimtól tanult kifejezés, a „szárazföldi patkány” finom megfogalmazása: olyan ember, aki nincs a tenger látványához, érzéséhez és méretéhez szokva) magyar ember azt hinné, hogy bizonyos méret felett nincs különbség, a tenger – tenger. Nos nem így van. Kezdjük azzal, hogy a Csendes Óceán 1 750 000 000 négyzetkilométer nagyságú. Ez akkora terület, hogy ha összeadjuk az Atlanti Óceán, az Indiai Óceán, az Északi-sark (ami alatt szintén tenger található), a Földközi-tenger, a Délkínai-tenger, a Bering-tenger, a Karib-tenger, a Mexikói-öböl és az Északi-tenger alapterületét, még ez is kisebb, mint a Csendes Óceán. És bizony van különbség! Máshogy kék a víz, másmilyen a szaga és máshogy is hullámzik. Az „Il Pacifico” – ahogy Magellán elnevezte, mert a száz napig tartó útján Tűzföldtől a Fülöp-szigetekig nem volt része viharban – szerencsénkre valóban békésnek bizonyult, de érezni lehetett a mérhetetlen mennyiségű vizet körülöttünk és alattunk. Annak idején, zöldfülű hajós koromban jó hajónkkal az Artemissel első utam az Atlanti-óceánon át vezetett. Egy vihar miatti késés okán (ezt a történetet lehet, hogy majd egyszer megírom) kissé sérült hajóval és pár kikötőt kihagyva hatodik napja szeltük az óceánt, a régimódi Wärtsila motor alattunk csühögött, s úgy nézett ki, soha, de soha nem fogjuk elérni a túlpartot! Én tengeribetegséggel küszködve csak álltam a hajókorlátnál és néztem, hogy a hófehér habok hogyan omlanak le a hajó orráról és simulnak vissza az elképesztően kék vízbe. Nincs fénykép, amelyik azt a színt visszaadná, nincs szimulátor, amelyik az érzést reprodukálná, hogy a semmi közepén egy vacak kis hajó (mert legyen bár a 44.000 tonnás Artemis vagy a 86.000 tonnás Disney Wonder, de akár legújabb 220.000 (!) tonnás luxusóceánjáró) küszködik előre a végtelen vizeken. 

Visszatérve mostani utunkhoz, lejtmenetben jöttünk, mert – a Csendes-óceán keletről nyugatra "folyik"! A Fülöp-szigeteknél az óceán szintje 60 centiméterrel magasabb, mint Panama partjainál. Nem hinném, hogy ilyen távon sokat számítana. Ahogy az sem, hogy a Csendes kevésbé sós, mint az Atlanti.

Ensenada jól megél ebből a már említett adminisztratív szabályból, kikötőjét folyamatosan bővítik. A munkálatok cseppet sem zavarták a fókákat, akik szemmel láthatóan igen jól érezték magukat a langyos vízben. Hát az biztos, hogy könnyebb dolguk van, mint alaszkai társaiknak (lásd a 2012. augusztus 29-i Tracy Armról szóló bejegyzést), boldogan tutulnak alig tíz méterre a bámész turistáktól.

Fóka 1.jpgFóka 1.

Fóka 2.jpgFóka 2.

A háziasszonyok kitárgyalják, ki mit főzött vacsorára

Fóka 3.jpgFóka 3.

vagy a gyereket viszik sétálni a jó levegőre.

Fóka 5.jpgFóka 5.

Miközben van aki csak henyél.

Fóka 4.jpgFóka 4.

Minek is dolgozzon, meleg van, a kaja házhoz jön, a háztartással törődni, tisztálkodni meg nem kell. Ez utóbbit érezni is, messziről bűzlő halszaguk van és bármilyen kedves is a pofájuk, bármennyire aranyos is az „ouh-ouh” ugatásuk, nem jó a közelükbe menni, nemcsak azért, mert vadak, hanem mert elég hozzájuk érni hogy utána az ember egy hétig sikálja a kezéről a rátapadt szagmaradványokat.

Ensenada egyébként tipikus mexikói város, semmi különleges nincs benne. Az élet, mint a meleg éghajlatú helyeken általában,itt is az utcán zajlik. A kikötőből kijövet gyerekek árulnak karperecet, cukorkát és mindent.sovány kutya.jpg

Sovány kutya

 

Miért nincsenek iskolában? A fal mellett sovány kutya pihen, láttunkra felkel és eloldalog.

Valahogy minden olyan lepukkant, mégis élettel teli. Nem is hiányzik az a patikatisztaság, ami az Egyesült Államokban van, az az agyonszabályozottság. Ha már patika: itt agyógyszertárakban mindent lehet kapni és semmi sem vényköteles, nagy betűk hirdetik: AMOXICILLIN, STEROID, VIAGRA. Van itt minden, mégis inkább csak egy kis vizet veszek. A Café Torinóba ülünk be internetezni. A kávéfőző kislány arca mosolyra húzódik, mikor spanyolul próbálom kérni a kávét. Ha az ember már tíz szót tud spanyolul, sokkal szolgálatkészebbek, mintha csak a gringók nyelvén motyog.

Amiben nagyok a mexikóiak, az a bőrcipő. Be is szereztem két elsőrangú cipőt, egy feketét-egy barnát. Muszáj volt már, az annak idején Southamptonban 5 fontért vett fekete cipőm kezdte elhagyni magát. Tipikus hajós módon múlt ki szegény: a talpa olyan volt, mintha új lenne, semmit nem kopott, hiszen csak puha szőnyegen jártam benne, de az oldala és a teteje siralmas állapotban volt. Apám egy Spanyolországban lakó barátja mondta annak idején, hogy amelyik cipő nem fényes, az koszos. Itt is rengeteg a cipőtisztító, aki ad magára az fényesítteti a cipőjét.

cip.jpegCipőtisztítás

A kép bal sarkában lévő Ford furgont már Grafitember is megénekelte (http://napirajz.hu/?p=1191).

Emlékszem, annak idején egyszer én is pucoltattam cipőt, még Görögországban, de kényelmetlenül éreztem magam, mikor a lábam fölé görnyedt egy idegen. Azóta inkább nem csinálok ilyet.

A szegénység itt is szinte tapintható. Rengeteg embernek semmi dolga, csak úgy vannak az utcán,

alvó ember.jpgAlvó ember

de itt legalább nem kell szoronganiuk a téltől.

Folyt.köv.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vizizene.blog.hu/api/trackback/id/tr1005252287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2013.04.29. 23:14:21

Majdnem becsaptál. Hogy lett a cím 2012, okt. 27.... mai dátummal?

Kis ember 2013.04.30. 00:35:25

@A Tengerész:
Lemaradásban vagyok, de most ráhajtok. :)

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2013.05.07. 23:00:02

@Kis ember: Hehe. Akkor olvashatnám nemsokára a 2013 januárit?