Turnaround day van, így hívják itt a turnusváltást. 260 utas ki, 260 be, mindenki vadul dolgozik, kivéve a szerencsés zongoristát, akinek ez ugyanolyan nap, mint a többi. Remek!
Kihasználva a kerékpár adta lehetőségeket, távolabbi helyet célzok meg, lehetőleg egy parkot. Kinézem a telefonom google térképén a királyi palota kertjét, rábökök és már mondja is a kellemes női hang: „forduljon északnyugat felé” a bal felső sarokban lévő kis iránytű alapján elindulok, később nyilacska vezet végig a kékkel kiemelt útvonalon.
A norvég királyi palota nem nagy és egyáltalán nem hivalkodó.
Királyi palota
Az egyetlen dísze az épület előtt álló lovasszobor, felirata: Det norske folk reiste dette minde
Lovasszobor
Alig pár régimódi ruhába öltözött fegyveres díszkatona őrzi, az egyik közülük – nő!
Női őr
Mellette tábla a királyi kert használatáról: a tűzgyújtáson kívül nem tiltanak meg semmit, hanem az állampolgár bölcs belátásra bízzák, hogy vigyázzon a parkra. Dobja ki a szemetet, kerékpárral, gördeszkával csak lassan haladjon és pórázon vezesse a kutyát. A végén egy kedves mondat: kérem sétálgasson a füvön, öleljen meg egy fát – élvezze a kertet!
Használati utasítás
Ennek megfelelően betartom a kb. öt kilométeres sebességhatárt a biciklivel, legalább rendesen bámészkodhatom. Úgyis mindig le kell szállni valamit megcsodálni. Például a katonás léptekkel haladó tisztet bokrétás kalapjával,
Katonás
aki az egyik őrhöz siet, de nem leváltani, csak valamilyen utasítást adni.
Magyaráz
Ez az őr egymaga vigyázza a hátsó bejáratot, pedig két fakabát is elhelyezkedik a kapu lét oldalán, lehet hogy leépítés volt? Mindenesetre ez is elég, egy kíváncsiskodó turistának udvariasan szól (természetesen kifogástalan angolsággal), hogy ne kapaszkodjék a rácsba, az engedelmesen hátrább lép. Szóba elegyedek az idősebb nővel, lefitymálva jegyzi meg, hogy milyen kicsi ez a palota. Kérdezem honnan jött, mondja Dániából. Hát a koppenhágaihoz képest (ld. előző blogbejegyzést) valóban kicsi, pedig az ország jóval nagyobb. A palota kertjében egyébként éppen két alkalmazott beszélget. Bár az itteni népeket ismerve az egyik a norvég király is lehetne...
Királyi palota 2.
A királyi kertben ezúttal nem az angoloknál egyszer már leírt tevékenységemet folytatom, csak üldögélek egy padon és hazatelefonálok. Háromszor is éljen az Európai Unió, hogy mindezt külön költségek nélkül megtehetem! Közben a szökőkúttal ellátott tóban kacsák élvezik a ritka jó időt.
Felszáll 1.
Felszáll 2.
Innen továbbtekerek a Vigeland parkhoz.
Vigelandpark 2.
A Vigeland szoborparkot évente egymillióan látogatják. Gustav Vigeland (1869-1943) szobrász hozta létre ezt a 32 hektáros területet a Frogner parkon belül, 212 szobor található itt, nagy részüket 1906 és 1942 között alkotta az eredetileg Adolf Gustaf Thorsen névre hallgató mester, aki szülőföldje tiszteletére vette fel húsz évesen a Vigeland nevet.
Vigeland
1921-ben Oslo városa eldöntötte, hogy lerombolja azt a házat, ahol Vigeland él és alkot, helyette könyvtárat épít. Hosszas egyezkedés után garantáltak neki egy új épületet ahol dolgozhat, cserébe megígérte, hogy az összes alkotását, beleértve a szobrokat, rajzokat, faragásokat és modelleket a városnak ajándékozza.
Vigelandpark 1.
Az ezt követő húsz évben a művész szabadtéri kiállításon dolgozott, szobrait és installációit a park 850 méter hosszú tengelyében helyezték el.
Vigelandpark 9.
A két legfontosabb alkotása, a „Monolit”
Monolit
és az „Életkör”
Életkör
a tengely végén, a szökőkút mögött egy-egy dombon helyezkednek el.
Vigelandpark 8.
A „Monolit” tövéből belátható a park, az „Életkör” előtt viszonylag üres terület található.
Vigelandpark 10.
A szobrok mind ruhátlan embereket ábrázolnak, férfiakat, nőket és gyerekeket vegyesen, csöppet sem idealizáltan. Mindegyik modell meztelen, mellyel a művész a társadalmi és vagyoni helyzet közti különbség ellenére a minden emberben egyformán lakozó szépséget próbálta megmutatni.
Vigelandpark 5.
Az itt található vöröstéglás házban, a Vigeland múzeumban találhatók a művész korai fafaragásai, a szobrok tanulmányai, portrék és az 1890-es évekből származó egyéb kisebb-nagyobb művek. A parkot rekreációs célra használják, a városiak szívesen kijárnak ide akárcsak az óvódáscsoportokkal játszani a játszóréten, akár meditálni
Meditál
vagy csak olvasgatni.
Vigelandpark 3.
