Ma volt a legmurisabb esküvő eddig. Igazi virággyerekek, peace love and flowers, szóval vissza a hetvenes évekbe. A parton volt a szertartás, ez azt jelenti, hogy reggel 9.30-kor felvesz engem és a násznépet a pargo (ez egy nyolcszemélyes kiskocsi) és kivisz a strand távolabbi végébe, ahonnan jól látszódik a hajó. Így:
Disney Dream
A kép természetesen később készült, nekem akkor sem kedvem sem időm fényképezkedni, rohanok a digitális zongorához, gyorsan leellenőrzöm, hogy minden rendben van-e és már ugrok is neki a játéknak, amíg a menyasszon – általában jókora késéssel – be nem fut. Most más volt a helyzet, az ara együtt érkezett a vőlegényel és a két gyerekükkel. Bevezető zenének a “Rekviem egy álomért” számot kérték, nagyon melodramatikus, a Youtube-on mindig ez szokott menni az atombombás-harmadik világháborús videók alatt. Utána előreküldték a kislányt, aki virágszirmokat szórt a levegőbe és aztán a vőlegény a kisfiúval kézenfogva tánclépésben ment a paphoz, őt követte a menyasszony bő színes hacukában, semmi menyasszonyi ruha. Nem is igazán hagyták a lelkészt beszélni, a saját szavaikkal mondták el a fogadalmat, kivéve a hivatalos részt, pont mint a Love Storyban, pedig jó fej az öreg. Két néger lelkész szokott jönni a környező szigetekről, az öregről nekem mindig Ibrahim Ferrer, a Buena Vista Social Club énekese jut róla az eszembe. A fiatal is nagyon nagy fazon, a lába mindig jár a zene ütemére, azt szoktam nézni miközben zongorázom, a fényes fekete lakkcipője puffan a fehér homokban.
CD zenét kért az ifjú pár, ez azt jelenti, hogy a kötött zenék (előzene, be- kivonulás, tortaszegés, első tánc) CD-ről mennek, én közte azt játszom, amit szeretnék. Hát most kaptak Doorst, Rolling Stonest, Eric Claptont meg ilyeneket. Örültek is, a menyasszony nagyon élénk, kedves volt, le is fotózták velem is, táncolt még Sarah-val is, a vőlegény meg csendesen örült. Kiderült róla, hogy rndőrtiszt (Sarah mindig mindent tud róluk).A szertartás után visszaszáguldok a hajóra, ott van a torta, meg is olvadna ebben a melegben. Így szoktam megfázni, az izzadt hátammal be a légkondiba. Most már volt eszem, betettem a táskámba egy pulcsit, azt felkaptam.
Jó buli volt, nem is tartott sokáig, úgyhogy húztam ki a partra. Vittem magammal fényképezőgépet, de amikor a hátsó fedélzheten megáltam, hogy lefotózzam a szigetet, akkor vettem észre, hogy nem tettem bele a memóriakártyát. Hogy az a @&$Łđđ!!!! Én nem gyalogolok vissza a kabinomba, legelöl van, 342 lépés és két emelet, úgyhogy van 7 képre lehetőségem a belső memóriában.
Castaway Cay
Most kivételesen nem a személyzeti strandra mentem, hanem megnéztem az utasok strandját. Hát igen, van azért különbség, még szerencse, hogy nekem piros csík van a kártyámon, így ezt is használhatom. Van itt kérem minden, csúszda, éttermek, boltok, ingyen hússütés, rájaúsztató. Ez utóbbi érdekes még, egy kisebb területen elkerítve (az előző képen látszanak az oszlopok) úszkál egy csomó villamos rája. Némi biztonsági oktatás – és persze pénz befizetése – után lehet menni rájákat etetni. Így néznek ki a vízben:
villamos ráják
Mikor eljön az idő, az alkalmazottak úsztatókat tesznek a vízre. Az összes rája beindul, tudják, eljött az ebédidő, elkezdenek rajzani az úsztatók körül, fel-felúsznak a félköríves pályán, akkor dobnak nekik rájakaját (én darálthús-szerű izének néztem) és akkor közvetlen közelről lehet őket nézni.
rájaúsztató
Azért után mégiscsak átmentem a személyzeti strandra, ott vannak a haverok, jobb azért társaságban ebédelni. A strandon állt a bál, ment a foci- röplabdameccs, kosárradobálás, vannak csapatok a hajón, vetélkedőket, bajnokságokat szerveznek, szóval vidáman telik az idő. Találtam egy tengeri csillagot, még élt, kisodorták a hullámok a partra, már éppen csak az alját érte a víz. Én aztán meg nem fogom, ki tudja, mivel csíp meg, egy kagylóhéjjal visszatereltem a mélyebb vízbe, ez elég hosszadalmas művelet, mert mindig beleakadt valamelyik szára a homokba a mélyvíz meg messze van, mert sokáig sekély a víz.
Este az átriumban játszottam, jól megküldtem, csak úgy zengtek a bécsi keringők meg a szambák, utolsó körben persze Disney zene. “When You Wish Upon A Star”...
Update: a kepeket a jobb egergombbal lehet rendesen megnezni
