Mikor annak idején az itinert néztem, nagyon megörültem, hogy sokszor leszünk Los Angelesben. Akkor még nem sejtettem, hogy a kikötő, San Pedro nagyon messze fekszik a várostól s egy kivételes alkalmat nem számítva nem fogok bejutni az Angyalok Városába. Viszont a kikötőben mellettünk horgonyzott az immár múzeumhajóvá avanzsált USS Iowa. Bizony jó párszor kikötöttünk, mire rávettem magam, hogy elmenjünk megnézni. De végülis átvágtunk a három futballpálya méretű parkolón és karácsony előtt egy kicsivel meglátogattuk e történelmi jelentőségű hajót, az amerikai haditengerészet egyik büszkeségét.

A belépőjegy a teljes hajóra 18 dollár, de én – smucig lévén – úgy gondoltam, a belső teret már láttuk az USS Midwayen, ezért csak a rövid útvonalra vettünk jegyet fejenként 5 dollárért. Az aztán a mi szerencsénk, hogy valami furcsa véletlen folytán aznap az egész hajót láttuk ennyiért.

Az USS Iowa (BB61) az Iowa-osztályú hajók első elkészült tagja. Már a Midwaynél említettem, hogy a pearl harbour-i támadás után az amerikai hadvezetés úgy gondolta, a nagy csatahajók ideje lejárt, a tengeri fölényt a repülőgép-hordozók biztosítják majd. Az Iowa osztályú csatahajókat még a támadás előtt rendelték meg, 1938-ban. Hat hajóra adtak megrendelést, az USS Iowa, az USS New Jersey, az USS Missouri és az USS Wisconsin az USS Illinois és az USS Kentucky hajókra. Utóbbi kettő nem készült el

Az USS Iowa dicsőségesen harcolt a II Világháborúban, Saipannál, Tiniannál, Rotánál és Guamon, támogatást nyújtott a légicsapásokhoz a Palau-szigeteknél, szerepe a sérülékeny repülőgép-hordozók védelme volt. Testvérhajójával, a New Jersey-vel együtt elsüllyesztették a Katori cirkálót. És ott volt Okinawán és a Ryukyu szigeteknék és a Formozai-szorosnál. 1944 decemberében a flotta – hét repülőgép-hordozó, nyolc csatahajó, tizenöt cirkáló és kb. 50 romboló – 480 kilométerre Luzontól váratlanul tájfunba keveredett és hatalmas veszteségeket szenvedett. Három romboló elsüllyedt, egy cirkáló és öt repülőgép-hordozó súlyosan megsérült. 146 repülőgépben keletkeztek károk, a hangárokban ide-oda csapódó gépek tüzeket okoztak. A legénység 790 tagja – köztük sok tiszt – veszett oda. Az Iowa legénységéből senki sem sérült meg, de a károsodott hajó javításra szorult, ezért 1945 januárjában San Franciscóba került, hogy helyrehozzák. Márciusban visszatértek a japán partokhoz, Kijusunál, Hokkaidónál és Honsunál támogatta a hordozókat. Murorant és Hokkaidót ágyúzta, több hadiipari létesítményt semmisítve meg.

1951-ben a koreai háborúban szárazföldi célpontok ellen vetették be, az észak-koreai utánpótlási vonalakat lőtte. A mintegy 90 kilométernyire a szovjet határtól lévő Csongjin ipari központ vasúthálózatát rombolta szét.

Az Iowa osztályt ellátták kora legmodernebb fegyvereivel és az akkor idők gyilkos tűzerejű ágyújával, a 16 collos (50 kaliberes) Mark 7 ágyúval. Ebből 9 darab volt a fedélzeten három toronyba elosztva, két torony elöl, egy hátul.

hat ágyú

A tornyokban lévő ágyúcsöveket egymástól függetlenül lehetett mozgatni, azaz három ágyú egy irányba de különböző távolságokra lőhetett. A lőtávolsága 39 kilométer volt, a 850 és 1200 kg súlyú lövedék 2952 km/h sebességgel ezt másfél perc alatt tette meg!

löveg keresztmetszet

Képes volt egyszerre kilőni mind a kilenc ágyúját, akár egy irányba oldalra is. Képzelhetjük, ekkor mekkorát taszajthatott a hajótesten a kilövési energia. Mindegyik ágyú percenként két lövést tudott leadni, azaz a kilenc ágyúból 18 db, több mint 40 centiméter átmérőjű egytonnás vasdarabot küldhetett az ellenségre.

nyugdíjas haditengerész magyaráz

Tornyonként 94 ember szolgált, de a tornyokban lévő ágyúk egyenként elláthatók voltak. Optikai tűzvezérlővel és analóg ballisztikus röppálya-számítógéppel voltak ellátva. A csövek -5 és +45 fok között állíthatók, másodpercenként 12 fokkal.

az ágyú torkában

 A tornyot 300 fokos szögben lehetett körbeforgatni, másodpercenként 4 fokos sebességgel. Csak a tornyok darabja 1.4 millió dollárba kerültek.

gyerekek játszanak a lövegcsövön

Ezenkívül rendelkezett 20 darab 5 hüvelykes (38 kaliberes) Mark 12-es ágyúval, 80 db. 40 mm-es Bofors légelhárító ágyúval, melynek darabja percenként 120 töltényt szórt ki magából valamint Oerlikon 20 milliméteres légelhárítóval.

idill

karácsonyi ajándék

1984-ben az Iowát reaktiválták és modernizálták. A Boforsokat és az Oerlikonokat leszerelték, mert a modern vadászgépek és levegő-víz vagy víz-víz rakéták ellen nem voltak hatékonyak. Helyüket 4 darab Mark15 Phalanx rakétavédelmi rendszer vette át. A 20 mm-es, hatcsövű Gatling-rendszerű ágyúk percenként 3000 töltényt lőhettek ki 1800 méterig. A formája miatt R2D2-nek is becézett Phalanx mikrohullámú radarvezérléssel 360 fokban védelmezte az Iowát.

Phalanx rakétavédelmi rendszer

Hajók elleni támadáshoz 16 darab AGM-84 Harpoon víz-víz rakétát szereltek fel. A Harpoon a mai napig szolgálatban áll, több ország haditengerészete is használja. A 691 kg-os, 4,6 m hosszú és 34 cm-es átmérőjű rakéta 864 km/órás sebességgel akár 124 kilométeren át is halad közvetlenül a vízfelszín felett, a célbaérés esélyét javítandó. 221 kg-os robbanófeje becsapódáskor explodál. Aktív radarvezérlésű.

Harpoon

Harpoon használati utasítás

A legveszélyesebb fegyvere a 32 darab BGM-109 Tomahawk közép- és nagyhatótávolságú szubszonikus cirkálórakéta. A Tomahawk akár 200 kilotonnás nukleáris fejjel (a hirosimai bomba tízszerese) is felszerelhető, hatótávolsága 2500 kilométer! Ez azt jelentette, hogy a hidegháborús időkben az ilyen hadihajóról indítható cirkálórakétákkal a Szovjetunió legnagyobb részét atombombázni lehetett volna. A SALT szerződés keretén belül végül leszerelték a nukleáris fejeket, helyükre vagy hagyományos vagy BLU-97/B kombinált hatású robbanófejek kerültek. Az 1300 kilogramm súlyú, 6,2 méter hosszú és 52 centiméter átmérőjű, 2,67 méteres szárnyfesztávolságú robotrepülőgép szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával és folyékony tüzelésű  sugárhajtóművel rendelkezik. A mai napig mintegy 6000 darab Tomahawk készült, ebből 2000 darabot kilőttek (csak hagyományos robbanófejjel) különböző csatákban, az Öbölháborútól a délszláv háborún át Líbiáig. Az egyik oldalon rengeteg halált és szenvedést okozott, a másik oldalon rengeteg költséget. Egy Tomahawk rakéta ára ugyanis minimum 569.000 dollárba kerül, ezt tessék felszorozni hatezerrel + a személyzet kiképzése, szállítás, ilyenek.

Tomahawk indítóállások

A hajó védekező rendszerét kiegészítette az SRBOC, a Super Rapid Blooming Offship Chaff. Ezek a berendezések különböző csalikat lőttek ki a hajón kívülre, hogy megzavarják az ellenséges támadóradarokat és infravörös érzékelőket. Alumíniumfóliát vagy alumíniumborítású üvegdarabokat bocsátottak ki.

SRBOC

 Mindkét oldalon négy-négy SRBOC csoport található, csoportonként négy löveggel. A kilőtt alumínium összezavarja az ellenséges fegyverek rádiófrekvenciás emittorral rendelkező fegyvereit. Ilyen tipikusan a radarvezérelt víz-víz vagy levegő-víz rakéta. A fedélzeti tárolókban húsz további felhőképző töltény áll lövegenként rendelkezésre.

Százötvenegy tiszt és 2637 fős legénység szolgálta a 45.000 tonnás 270 méter hosszú és 33 méter széles Iowát. Merülése 11.33 méter. Legnagyobb sebessége 33 tengeri mérföld, azaz 61 kilométer óránként! Ezt a nagy sebességet segítette az elnyújtott hajóorr.

kilátás a hídról

A hajóorrban található a két horgony, egyenként 14 tonna súlyúak. Mindegyik horgonyt egy 329 méter hosszú kb. 1000 láncszemből álló lánc tartotta, a láncszemek darabja 58 kilogramm, tehát csak a horgony és a láncszemek 144 tonnát nyomtak.

A hidat egy féltonnás páncél záróajtó védte az ellenséges tűztől,

a féltonnás záróajtó

de az egész parancsnoki állás egy bunkerre hasonlít. A berendezése mai szemmel nézve kissé elavult, de a maga korában a legmodernebb volt.

kormányállás

modern kommunikációs berendezés 1-2

A legénység, mint a világ összes hadihajóján itt sincs elkényeztetve. Magánélet semmi, enni egy hatalmas hodályban esznek,

kantin

még a szükségüket is tömegesen végzik.

tömegklotyó

Ezeket a sorokat kinn a promenád decken írom, az előbb jött egy nyugdíjas new yorki pszichológus, akivel beszélgettem, ő is egy hadihajón szolgált az ötvenes években. Mikor mutattam neki a képeket az Iowáról, a fenti képen nevetett és azt monda: „Ó, jó sok időt eltöltöttem én ott!”

Az altisztek egy kicsit jobb helyzetben voltak, nekik már párosával-hármasával jutott kabin.

altiszti kabin

A magány luxusa csak a tiszteknek adatott meg.

tiszti kabin

Természetesen a kapitány egészen más körülmények között lakott, nagy külön kabinban, társalgóval, fürdőszobával.

kapitányi kabin

tárgyaló

A fürdőszoba különleges: itt látható az összes hadihajó közül egyetlenen fürdőkád!

a haditengerészet egyetlen fürdőkádja

1943-ban ugyanis az USS Iowa szállította Roosevelt elnököt a teheráni konferenciára. Az amerikai elnök 1921 óta mozgássérült volt, így nem tudott zuhanyozni, a kedvéért beépítettek egy kádat.

A Szovjetunió összeomlása után az Egyesült Államok drasztikusan visszafogta a hadikiadásait; a hadihajók igen magas fenntartási költségei miatt kivonták őket a flottából. A sérült tornya miatt (1989-ben egy lőgyakorlat folyamán a kettes számú lövegtorony felrobbant és 47 tengerészt megölt) az Iowa az elsők között jutott erre a sorsra, már 1990 október 26-án megkezdődött a kivonása. 1998-tól 2001-ig Newportban horgonyzott, onnan hajózott aztán Suisun Bay-be, San Francisco közelébe. 2012 májusa óta pihen San Pedroban, múzeumhajóként funkcionál.

végeérhetetlen folyosó

Amerika kicsiben