A mai bejegyzésem hajókról, fafaragókról és temetésről fog szólni.



Reggel gyakorlat volt, megint fél órát állnom kellett a huzatos fedélzeten. A mentőmellény nyakba való részét felhúztam a fülemre, úgy néztem ki, mintha egy fordított usankát hordanék. Jött egy tiszt és kérdezgetett (mennyi ivóvíz van a mentőtutajban? Fejenként másfél liter. Mennyit lehet belőle elfogyasztani? Az első nap semennyit, másnaptól napi fél litert), most mindenre tudtuk a választ. Örült neki és mi is, hogy egészen gyorsan véget ért a drill.





Kilépve a járóról pont láttam a Norwegian Epic-et bejönni a kikötőbe. Termetes hajó.



Norwegian Epic 1

Norwegian Epic 2



Viszont nem szép. Nagyjából úgy néz ki, mintha egy újpalotai panel hosszúházat rátettek volna a vízre.

Norwegian Epic 3



Ilyenkor büszke vagyok a mi klasszikus felépítésű Dreamünkre.



A kikötőben még egy érdekes hajó várt: a Tenacious nevű barokk háromárbocos rig.

vitorlás a kikötőben 1



2000-ben építették Southamptonban, kedvenc kikötőim egyikében. A fából épített vitorlás 586 tonnás és 54 méter hosszú, illetve az orrsudárral együtt 65.



vitorlás a kikötőben 2



Árbocmagassága 39,8 méter, 1200 négyzetméter összesített vitorlafelülettel rendelkezik. 10 fős állandó legénysége és negyven fő kisegítő személyzete van. Nem luxushajónak készült, hanem nemes céllal: a 40 fős másodszemélyzet nagy része fizikailag korlátozott, de a szolgálatot ellátni tudó személyekből áll, az egyhetes túrán rendes négyórás sihtában dolgoznak. Bővebb információért lásd a www.jst.org.uk oldalt.



vitorlás a kikötőben 3



Egyikük éppen a kötélzetet javította, kisrádióból üvöltött mellette a zene “Gimme Some Lovin'”.



javítja a kötelet



Gyönyörű hajó, klasszikus orr- és oldaldíszekkel



vitorlás a kikötőben 4

vitorlás a kikötőben 5



Én botcsinálta tengerészként csak ámulni tudok azokon, akik kiismerik magukat a kötélzet e dzsungelében. Látványnak sem utolsó.



vitorlás a kikötőben 6



De ha belegondolok, hogy a mi 160.000 tonnás hajónkat is néha meghimbálja a vihar, akkor nem szívesen lennék, akinek a háborgó tengeren utasításba adják, hogy “orrvitorlát kurtíts”



A múltkor már több szót is ejtettem a horgonyokról, íme így néz ki a Tenacious tisztességesen rozsdás horgonya:



horgony



A vas-oxid amúgy is mindent tönkretesz vízen. A pier mellett sorakoznak a rozsdaette bokszolóhajók. A jó múltkorjában néztem, hogy a kicsi, de bivalyerős boxer hogyan löködi a parthoz a hatalmas autószállító farát. Az egész úszik az olajban és a rozsdában,



rozsdás boxerhajó 2



az elején mintha piócák akarnának felkúszni, használt kötéldarabok lógnak, melyek a toláskor nekinyomódnak a másik hajótesthez



rozsdás boxerhajó 3



rozsdás boxerhajó 1



Ez érdekes kép.

A jobb oldalon látható a hűséges Amber Jack, a nassaui kikötő elmaradhatatlan kelléke. Mögötte egy másik boxer, majd szinte észrevehetetlenül ott a P-61, a “Nassau” hadihajó szürkés orra. A háttérben a baromi ronda Carnival Extasy mereszti égnek a tizenegyedikről (!) a mentőcsónakjait. A kép bal oldalán nem egy panelházat látni, hanem a már említett Norwegian Epic farát. Mondtam, hogy csúnya!



Az éjszakai blogbejegyzésemben volt egy kép a piacról. Ez nem élelmiszerpiac, hanem “straw market”, azaz szalmapiac. Mindent lehet itt kapni, amit a kézműves bahamaiak helyben állítanak elő. Szalmakosarakat,



öreg néger szalmakosárárus 2



sapkát, táskát, trikót, mütyürkéket.



öreg néger szalmakosárárus



A legtöbbje sajnos giccs, autentikus Helló Kitty és Mikiegér figurákkal,



hellókittys szalmakosár



de azért ki lehet fogni néhány tényleg szép darabot. Akár csak a keleti világban (lásd ottani blogbejegyzésem), itt is a piacon élnek az emberek. Itt esznek, beszélgetnek, nőnek fel.



fiatal lány a piacon



A kislány nagyon örült, hogy lefényképezem, kérdeztem hány éves. Huszonkettő – válaszolta. Nem, nincs férjnél. Mikor tréfálkoztam vele, hogy én nem utas vagyok, hanem személyzet, öt nap múlva visszajövök, addig gondolkodom, hogy elveszem feleségül, komolyan vette a kérdést és fitymálva rázta a fejét. Na szépen vagyunk! Nem baj, akkor majd más játszik kirakós römit a nagy fenekeden – gondoltam gonoszkodva és inkább kimentem a fafaragókhoz. A piac mellet készítik a mesterek a faszobraikat. Rasztafári művészek keze alól kerülnek ki a halak



rasztafári fafaragó 1

faragja a halat



vagy a furcsa formájú fafejek.



rasztafári fafaragó 2

faragja a fejet



Érdemes egy pillantást vetni a művész körmére! Kezet fogtam vele, a tenyere olyan kérges volt, mint a faragandó fái. Meg is sajnáltam három dollárral, holott Nassauban csak a lehunyt szemmel jazz-szaxofonozó feketének szoktam adni a terminál sarkán.



A végeredmény itt is valahol a giccs és a jóízlés határán mozog,



kész faragványok 1, 2, 3





vannak valóban szép alkotások, mondjuk a kólásdobozból hajtogatott repülő nem tartozik ide. Szívesen vettem volna egy halat Makádra, de mikor megemeltem, szemem előtt elkezdtek peregni a túlsúly miatti dollárok, mint félkarú rablóból nyerés esetén a quarterek. Volt vagy 10 kiló egy szebbfajta. Majd ha egyszer transzatlantival járok erre, akkor veszek.



félkész munka



Elfogyasztottam egy helyi üdítőt, borzalmas íze volt, de hát ez már régi megrögzött szokásom, hogy mindenütt valami lokális italt iszom, szigorúan palackozottat. Ez létszükséglet, nem engedhetek meg magamnak négy-öt nap gomorrontást és rosszullétet. Még első utamon sajnáltam, hogy Kolumbiában nem ittam a “Tinte! Tinte!” kiáltásokkal kínált kávéból, de aztán az angol tánctanár kioktatott, hogy még a jégkockát is csak akkor fogadjam el, ha palackozott vízből készítik. Indiában pedig még a vizet is inkább a hajóról vittem.



A kínai büfé elől szoktam hazatelefonálni, ugyanis ott remek a jelszint, kevesen használják az internetet. Egyszer ettem ott, akkor elárulták a jelszót, azóta a kis számítógépemmel csak bejelentkezek, támasztom a falat és ingyen beszélek a világ bármelyik részével. Ha valaki esetleg Nassauban jár, akkor a Bay Streeten a parlamenttől induljon el balra és kb. 200 méter után, szemben a patikával talál egy kínai büfét, a jelszót privátban szívesen elküldöm. Az édes-savanyú csirkéjük is remek egyébként, akkora adag, hogy nem bírtam megenni.



Amint szörfölök a neten, recsegő rezesbanda hangja tör át a Bay Street forgatagának zaján. Felnézek és egy mosolygós motoros rendőrnőre esik a pillantásom.



motoros rendőrnő



Temetési menet közeleg. Egy idős tábornok (?) hunyt el, őt kísérték utolsó útjára. Nem temették, hanem elhamvasztották és hamvait a tengerbe szórják majd. Megadták a módját, rengeteg díszegyenruhás katona masírozott el és fordult be épp előttem a kikötő bejárata felé.



katonai temetés 1



Peregtek a dobok



katonai temetés 2



brummogtak a szuzafonok



katonai temetés 3



Feszes tartásban közeledtek a fekete férfiak és nők. Egyikük kezében az urna.



katonai temetés 4





Mikor elhalt a zene, újra átvette a helyét az utca dübörgése. Hatalmas csőrös kamionok között kis furgonok cikáztak, ezek a helyi buszjáratok, se jelzés se semmi nincs rajtuk, ahogy a buszmegálló is csak annyi, hogy egy csoport ember várakozik egy ház tornácán.



buszmegálló



Visszaslisszoltam a hajóra kesudiós marhapörköltet enni rizzsel, utána mogyorófagyit.