vízizene

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Wind fedélzetén. Az út a Karib-tengeren és Dél-Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

Friss topikok

  • tömjénzsolti: Nagyszerű! Már régen hiányoltam az újabb útibeszámolókat és a csodálatosnál csodálatosabb fotókat.... (2018.07.29. 12:57) 2018.02.13. Fort-de-France, Martinique
  • tömjénzsolti: Érdekesek és informatívak a képek,jó a tájékoztató összekötő írás is, várom a folytatást. (2018.04.15. 10:32) Szentpétervár (3. rész)
  • Zsomatograf: Hello! Eltűnt a Szentpétervár 1. része. :-O Mondjuk a Feedly becachelte, így ott meg tudtam nézni... (2018.02.20. 08:42) Szentpétervár ízelítő
  • Kis ember: @luxusMátéslusszkulcs: Az útnak vége, de nemsokára jön a következő. És ígérem, hogy befejezem az ... (2018.01.24. 11:33) 2017.07.27. Visby, Gotland
  • Csöre: wow!Hűha!Hajjajjaj!Meg se tudok szólalni! És a ti hajótok "csak" olyan böhöm nagy volt??? Azért az... (2017.11.18. 15:18) 2012. december 17. Panama-csatorna

Linkblog

Megint a vízen vagyok. Az angol és a Disney hajók után most a Silver Wind fedélzetén. Az út a Karib-tengeren és Dél-Európa partjainál vezet. Esténként a koktélbárban zongorázom, napközben a kikötőkben mászkálok. Élmények, benyomások egy bárzongoristától.

AZ ÚTVONAL

Hogy merre járok, az https://www.icruise.com/ships/silversea-cruises-silver-wind-cruise-itineraries.html oldalon lehet megnézni

2012. szeptember 9. Hogyan internetezzünk kikötőkben?

2012.09.21. 08:22 :: Kis ember

Hogyan internetezzünk kikötőkben?


Első számú megjegyzés: Ha nincs megbízható, HOSSZÚ IDEIG ÁRAM NÉLKÜL MŰKÖDŐ laptopod, véged van. Mindent laptopról intézel ugyanis. Arról telefonálsz (skype-on), arról levelezel és azzal szerzed be a híreket, töltöd le a nyomtatványokat, rendeled meg a szolgáltatásokat, stb. Egy átlagos laptop, ahogy a kollégákat nézem, 1-2 órát bírja akkuval. Az új tableteket nem ismerem, lehet, hogy azok tovább. De 1-2 óra mindenképp kell, mindjárt kifejtem, miért. Az áramellátás nélküli időtartam a wifi és a programok használatával drámaian csökken. Míg az én laptopom akkumulátorteljesítménye puszta zenehallgatásra 10-12 óráig jó, ha wifizek, skype-olok és közben netezem, akkor 3-4 órát bírja. Pedig nálam elsőrendű szempont volt a hosszú használhatóság a piacon kapható legjobbat vettem.


A kikötőkben található wifi jelek általában roppant kis hatótávolságúak. Elég, ha például nem szemben ülsz le a kocsmával, hanem kissé oldalra és máris akadozni kezd a jel. Én két külön módszert használok. Az egyik a laptopozás, mikor kiviszem a gépemet a partra. Ekkor keresek egy kósza jelet (ebből is kétféle van, mindjárt leírom), leülök egy padra-kőre és vadul netezek. A legnagyobb hátránya, hogy ki vagyok téve az időjárás viszontagságainak. Ez elsőre nem tűnik vészesnek, de pl. San Franciscoban kabátban, sapkában, kapucniban vacogtam egy padon, miközben az óceán felől fújdogált a kellemesen fagyos szél. Ha meg a nap süt, akkor nem látni a képernyőt. De az a jobbik eset. A rosszabbik, ha esik és az ember egy kapualjba behúzódva fél kézzel tartja a gépet, a másikkal egerezik.

JÓ JELET TALÁLNI ÁTLAGOSAN 20-25 PERC KÍSÉRLETEZÉS. Van amikor rögtön bejön, s van amikor tényleg fél órát kell keresgélni. Kinyitni a laptopot, leellenőrizni, végigcsinálni a jelkeresési procedúrát (lásd lejjebb), ha nem működik összecsomagolni és odébbállni. A cruiserek esetén van könnyebbség: ahol egy csomó fülöpszigeteki vagy indiai ül és hablatyol, ott valószínűleg jól jön a jel. Ez rögtön a hátránya is, mert annyian vannak általában, hogy leterhelik a központot.

Mint írtam, kétféle „szabad” wifi-jel létezik. Az egyik, mikor tényleg szabad, azaz elég csak rácsatlakozni és máris száguldhatunk. Illetve itt általában inkább csak döcögünk, mert ez valakinek a magánjele, magyarán lopjuk a netet. Szerintem ez nem akkora bűn, nem torrentezésre vagy illegális, jogdíjas tartalmak fel-letöltésére használjuk, a családdal, barátokkal tartjuk rajta a kapcsolatot. Sok városban találni közösségi jelet, azaz a város vagy egy közösség ingyen a rendelkezésünkre bocsájtja a wifi-t. Ez esetben legtöbbször elég egy „megértettem és elfogadom a feltételeket” gombra kattintani s máris miénk a net. San Franciscoban például a Google üzemeltet ilyet, igaz, negyedóránként ledob és újra kell kezdeni. Norvégiában meg kell adni a telefonszámunkat, küldenek egy SMS-t és akkor egy órát használhatjuk a városi hálózatot. Becsapós sok esetben, hogy a látszólag szabadnak tűnő internet (általában ilyenek a „<szállodanév> guest”, „<cégnév>free” nevű hálózatok) csak jelszóval, előfizetéssel használható. Ezeket ejteni kell. Kivéve, ha ott ül egy csomó hajózó személyzet és valaki kedvesen megsúgja a jelszót. Ha például valaki a Bahamákon jár és a Bay Streeten lévő kínai büfé jelét használná, a jelszó „noproblem”, ezt mindenki tudja. Nem szokták változtatni. Fiscoban a Hard Rock Cafe a Pier39-en „hardrock” jeligére indul. Sajnos az olaszoknál abszolút nincs szabad jel, még a kávéházban is elkérik az ember okmányát, hogy jelszót kaphasson, állítólag ez a törvény. Francia- és Spanyolország jól el van látva ingyen jellel. Southamptonban nem találtam, viszont hajósigazolvánnyal két font óránként a Bargate Cafeban, ki lehet bírni.

Mindegyikről elmondható, hogy megbízhatatlan. Bankügyeket, hivatalos elintéznivalót változatlanul a legjobb internetkávézóból intézni, még akkor is, ha horribilis áraik vannak, Alaszkában például 6(!) dollár volt egy óra. Inkább kivártam Vancouvert, ott 3 kanadai dollár volt, be kellett dobni a pénzt a számítógépbe, mint a telefonba. Indiában, Hong Kongban és az arab vidéken olyan olcsó az internetkávézó (és finom a tea), hogy nem éri meg szerencsétlenkedni az utcán. Dél-Amerikában az utcáról lehet olcsón hazatelefonálni, álldigálnak emberek „local” és „international” táblácskák alatt, megmondjuk, hova akarunk telefonálni és az övükről leakasztják a megfelelő mobilt.



A másik, leginkább skype-olásra használt módszer az okostelefon. Egyre több nagy áruházláncnak, kisebb boltnak van ugyanis ingyen wifije, amit szinte csak az áruházon belül lehet fogni. Ilyen például a Macy’s, a legtöbb plaza, leginkább ruházati boltok. Ilyenkor bemegyek, körbenézek, majd az okostelefonomon behozom a jelet és arról beszélek, fontos dolgokat, leveleket letöltök. Itt nem illik elővenni a laptopot, de ezt elnézik. Nassauban például az Olives étteremnél van egy benga néger, az szól, ha nem az asztalnál leülve (és persze rendelve valamit) netezik az ember, de ha telefonálok a jelüket használva, akkor csak pukkadozik, mert nem tudja, hogy mobilhálózatot vagy a wifijüket használom.



Van még egy lehetőség: az olyan kikötőkben, ahol sok a filippin, általában működtetnek egy fülöp-központot. Ez a fülöp-szigeteki katolikus egyház kezelésében van. Nem kell sem ájtatoskodni, sem imádkozni, ezek a központok arra szolgálnak, hogy a hajón dolgozó fülöpök csomagot küldjenek haza, hazai ízű kajákat vehessenek (milyen jó is lenne egy pörkölt-lelőhely!) és nem utolsósorban internetezhessenek. Mindenki számára nyitva állnak, ha távolabb van a kikötőtől, akkor sokszor ingyenes kisbusz is visz oda.



Tehát összefoglalva: A szabad internet jelerőssége igen gyenge, általában néhány méter. Legjobb helyek a könyvtárak (Európában a legtöbben van ingyen wifi), éttermek és kocsmák, illetve a velük szemben lévő pad. A szállodák, cégek, egyetemek általában levédik az internetüket. A pieren általában nem lehet fogni jó jelet, be kell menni a csittába, minél közelebb vagyunk a központhoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy találunk kósza jelet. Mindez időbe, azaz töltésbe kerül, kell, hogy bírja a számítógép. Ha egy helyre többször megyünk vissza, akkor érdemes elsőre egy sört inni, megkapni a jelszót, legközelebb már a szemközti szobornak dőlve is vígan lehet netezni, nem nagyon változtatják. Egyre több áruházláncnak van ingyen jele, de ide kis készülék kell és leginkább csak skype-olásra jó.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vizizene.blog.hu/api/trackback/id/tr24791840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása