2012. szeptember 14 - október 11. San Francisco utcáin
https://www.youtube.com/watch?v=-F0wlfmxKdU
Elnézést a hosszú hallgatásért. Akartam írni, de mivel ötször két napot töltök San Franciscoban, rájöttem, jobb, ha összegyűjtök egy kis anyagot és azt aztán részletekben teszem fel. Több mint száz képet válogattam ki (képzelheti a kedves blogolvasó, mennyi készült), legalább öt fejezet. Közben persze lesznek más kikötők is.
__________________________________________________________________________________
Ha az ember ránéz San Francisco térképére, láthatja, hogy nem az európai sugaras-körutas, hanem a klasszikus amerikai párhuzamos utcás elrendezés szerint épült. És a térkép bizony igen csalóka! Mert ahhoz szoktunk, hogy a hegyre mindig kanyargós utak, szerpentinek visznek fel, az egyenes utak legfeljebb enyhén emelkednek. Nos, ez itt nem így van. Itt ugyanis mint a papagájos ember
ember és papagáj
mondta, utoljára 1976-ban esett a hó, tehát nem kell törődni vele, hogy csúszna. Éppen ezért azt csinálják, hogy a kereszteződések kivételével nincs vízszintes utca.
meredek, de egyenes utcák 1
meredek, de egyenes utcák 2
meredek, de egyenes utcák 3
meredek, de egyenes utcák 4
Mikor először szálltam ki, a térkép alapján belőttem merre kell menni a bankhoz ügyeket intézni. Az információs pultnál megütközve néztek rám, mikor mondtam, nem kell a 39-es busz, majd gyalog átvágok a Telegraph Hillen. Ha csak tehetem, gyalog megyek, sokkal többet látni. A Telegraph Hill rendkívül elegáns negyed, alig tízpercnyire a belvárostól, kilátással az Alcatrazra – és a Disney Wonderre.
az elegáns Telegraph Hill
Az a híd a távolban nem a híres Golden Gate, hanem a szintén impozáns Bay Bridge.
A házak itt szolidak, rendezettek, kétemeletesek. Most jöttem rá, hogy miért van az amerikaiak címzésében néha akár négyjegyű szám is: Ők nem úgy címzik meg a levelet, hogy pl. Kossuth u. 22. I emelet 3, hanem minden lakásnak külön száma van. Ezekben a házakban 2-3 lakás volt, sokszor ugyanaz a név a táblákon. Valószínűleg az egész család ott lakott. Ezek nem tudják, hogy akkor jó a kapcsolat a családdal, ha az anyós nem tud átmenni papucsban?! Volt ahol az egész egy emberé volt.
az elegáns Telegraph Hill 2
Bizony a felhős ég ellenére megizzadtam, mire átértem a dombon. A klíma egyébként rendkívül változatos, ha süt a nap, akár szeptember végén is elég egy trikó, még este is, ha viszont a tenger felől betör az állandóan ott ólálkodó köd,
eltűnik a ködben a híd teteje
akkor bizony elkél a pulóver s éjszakára annyira lehűl a levegő, hogy elő kellett vegyem az Alaszkában vásárolt polár télikabátot.
A Telegraph Hillről a kínai negyed felé tartva átvágtam az olasz negyeden. Minden lámpaoszlopon fordított magyar zászló, a pizzeriák, trattoriák egymást érik, a „mille grazie”-re „prego” a felelet. A motoroknak külön felfestett mini parkolókban egymás mellett állnak a robogók és a Harley Davidsonok.
Harley a pizzéria előtt – olasz negyed
A távolban San Francisco egyik szimbóluma, a Transamerica piramisa.
Transamerica piramis
A belvárosban itt is toronyházak, szinte beleszédül, aki nézi, kitekert nyakkal. De itt érdemes: kreativitás és technika találkozik.
bele lehet szédülni
ház panoráma
Sok amerikai nagyvárossal szemben itt gyalog is élhető a város: a járdák szélesek, az úttestek keskenyebbek. A Market Streeten például kétszer két sáv van összesen, az egyik sáv villamossínként is funkcionál.
autók is használhatják a villamossínt
A széles járdákon nem csak közlekednek: itt zajlik az élet!
egy kép a kommunista propagandának 1
Már régóta megfigyeltem: jaj annak a városnak, amelyik átadja tereit a gépesített közlekedésnek! Az utcák kihalnak, az emberek sietősen haladnak, még pár száz métert sem szívesen gyalogol senki, inkább vár a buszra vagy autóba ül. Eltűnik a mosoly, a közvetlenség. A boltokba nem mennek be az emberek, inkább plázákba járnak, ahol meg lehet állni kocsival.
Ahol inkább a gyalogos és tömegközlekedést, kerékpározást preferálják, az emberek kiülnek az utcára, beszélgetnek. Idegenek állnak szóba egymással kávéházak teraszán. Megbámulják a kirakatokat. Mint például itt a „Stinking Rose” étteremét, ahol mindent fokhagymával főznek.
a Stinking Rose kirakata
Éppen ezért San Francisco rendkívül élhető. A tömegközlekedése remek (erről később), az utcákon érdemes sétálni. Az arcok még gyalogos távolságban is folyamatosan változnak. Először komolyabb, középosztálybeli fehér arcok (Telegraph Hill), majd élénk, mosolygós, olasz felmenőket megidéző arcok (italian quarter) s végül titokzatos, szemükben ősi bölcsességet hordozó kínai arcok (kínai negyed). 
kínai negyed 1
(Folyt. köv)
