San Francisco utcáin II.
A kínai negyed – ellentétben Kern András vonatkozó dalával (Látlak Amerika) – egyáltalán nem félelmetes. Az általános magyar elképzeléssel ellentétben nem úgy kell elképzelni, mint egy nagyobbfajta kínai piacot. Nem, ez inkább egy város a városban, a turistacsalogató főutcán kívül itt a kínaiak egymásnak és egymásért élnek. A főutcához Délről a negyed kezdetét jelző kapun lehet bejutni.
kínai negyed kapuja
Az autóforgalom gyér, szűkítőkkel és a parkolás nehezítésével megoldották, hogy csak az hajtson be, akinek dolga van. Az utca pazar módon feldíszítve, lampionok, este villanykörték.
kínai negyed 2
kínai negyed éjszaka
A falakon szekkók, feliratok
szépségek kicsiny boltja
kínai negyed – szekkó a falon
A házak felépítése is tipikus: alul az üzlet (minden ház aljában bolt, a mellékutcákban pedig szolgáltatóhelyiség), felette a raktár, legfelül pedig a család lakik. 
kínai negyed 3
Amíg M. a selyemkabátok között válogatott, beszélgettem a tulajdonos-eladó fiatalemberrel, mondta, a beszerzéseket a család intézi, ő van, hogy napokig ki se megy a negyedből. Mint dédapámék pékségében, ahol az öreg kinn állt a redőnyhúzóval a bolt előtt és ha elkocogott egy konflis, az orra alatt mormolta: hova ez a nagy rohanás?! Igaz, Kevin Liu (ez a becsületes neve) többször mozdul ki otthonról, kedvenc időtöltése két fiúgyermekével különböző tengerpartokon múlatni az időt. Tavaly volt Tahitin, idén a Disney Fantasyval szeretne a Bahamákra menni. Mondtam neki, Castaway Cayt nagyon fogják élvezni. Mint Disney hajósszemélyzetnek jókora kedvezményt adott vásárláskor (csak itt, csak most, csak nekem, persze).
Az utcák szűkösségét remekül ellensúlyozza az emelkedésük, térhez-levegőhöz juttatja az idelátogatót, nem borulnak össze felette a házak. Ez egyébként egész San Franciscóra jellemző.
kínai negyed 4
A mellékutcában betértem egy akupunktőr-csontkovács-masszőrhöz. Nem volt olcsó, de megérte. A tekintélyes doktor titokzatosan és barátságosan mosolygott. A kórlap kitöltése, gyors vizsgálat és egy pár lazító mozdulat után rányomott a hátamra, miközben a segédje a lábamat húzta meg. Úgy éreztem magam, mint a bálna, melyet a Sapphire Princess ütött el pár éve, mintha nekem is egy 130.000 tonnás óceánjáró ment volna át a hátamon. Utána a doki kiment (kis idő múlva a mellettem lévő bokszból idős hölgy gyors kínai beszéde majd jajgatás hallatszódott) és a segédje nekem esett, nyomogatott, könyékkel-csuklóval masszírozott. Mintegy húsz perc múlva visszajött az orvos és köpölyözött, szurkált és egy nyaknyújtó berendezéssel szabályosan felakasztott. Hatásos volt a kezelés, három-négy centivel magasabban jöttem ki a rendelőből.
Mint írtam, a dombok jótékonyan ellensúlyozzák a magas épületeket, engedik élvezni a teret és izgalmasan tagolják a várost. A Telegraph Hillről amely röpke negyedórányira van a belvárostól, például csodás a kilátás a „Skyline-ra”, a belső magasházak együttesére.
A belváros a Telegraph Hillről nappal…
…és éjszaka
Nyugatra tekintve a Russian Hill (vajon miért ez a neve?) és a Golden Gate látható.
A Russian Hill látképe a Telegraph Hillről
Feltűnhetett, hogy a legtöbb ház fehér vagy homokszínű. Sokáig hívták San Franciscót „Fehér Városnak”. 
a fehér város
A viszonylag egységes városkép szerintem annak is köszönhető, hogy az 1906-os földrengést követő nagy tűzvész miatt a város teljesen leégett. Elég víz az oltáshoz nem volt s nem jutott eszükbe, hogy a raktárakban álló rengeteg borral is lehetne tüzet oltani.
A félelem a tűztől a hajósnak természetes (már sokszor írtam, a tengeren nem a vihar, hanem a tűz és a fertőzés a két igazi nagy veszedelem), de az itteniek sem maradnak el rettegésben. Hogy mennyire jogos, nem tudom, de egy biztos: gyakran panaszosan vijjogó, rendkívüli módon felszerelt tűzoltóautók,
tűzoltóautó
mindenhol tűzlétrák.
azok a bizonyos tűzlétrák
Ezt a tűzlétra dolgot nem értem. Az oké, hogy az első emeletről az utcaszintre egy összecsukott létráról jut le a menekülő, de ezek az első emeleti erkélyek rendkívül alacsonyan vannak. Egy jó karban lévő tolvaj csak ugrik egy nagyot, vagy ha nem szégyellős odatesz egy közepes sámlit és már fenn is van. Ha meg már egy helyen fenn van, akkor onnantól szabad az út – ahogy az egymás alatt-felett lakóknak is egymáshoz. Arról nem is beszélve, hogy egy lakás nagy értékét, az erkélyt teljesen használhatatlanná teszi!
tűzlépcső
A meredek utcák furcsa perspektívát adnak a házaknak. Bizony sokszor előfordul, hogy ami az egyik szomszédnál második emelet, a másik oldalán a háznak – földszint!
elegáns, karcsú épület
Pont emiatt a „harmadik dimenzió” miatt nem zavaró az sem, ha egy földszintes házat nagyobbak ölelnek körül. Nem tűnik olyannak, mintha megfojtanák.
kis ház beékelve a nagyok közé
Az egyenes felület nagy kincs a dombokon! Az elegánsabb szállodák kiharapnak egy kis területet maguknak, hogy az úri népeknek ne kelljen a meredeken gyalogolniuk és közvetlenül a hotel bejárata előtt lehessen kiszállni.
gazdagok a Mark Hopkins hotelnél
Mark Hopkins hotel éjszaka
Az öböl partján jobb a helyzet. Egy keskeny vízszintes sávban itt van hely. Akár arra, hogy egy néger az iPadjáról erősítővel bömböltetett zenéjére vadul táncoljon,
táncoló néger
akár arra, hogy a crossmotoros rendőr gond nélkül megálljon igazoltatni egy hajléktalant,
crossmotoros rendőr hajléktalant igazoltat
vagy hogy az amerikai kocka-állát már hájjal felpuhító üzletemberek részére a cipőpucoló kitegye a felszerelését.
egy kép a kommunista propagandának 2
Folytatása következik
